Részlet a Gazdi leveléből:

„Frodót 2004. júliusában hoztuk ki az Illatos útról, sajnos csak egy kutyust tudtunk akkor megmenteni. Az élete előzményeiről nem sokat tudunk, hála istennek csak kb. 1 hetet volt bent, az ottani gondozó szerint. Szívem szerint az összes tüneményt hazahoztuk volna... Szörnyű volt látni az ottani állapotokat. Nyáron, kb. 35-40 fok árnyékban és egy kutyánál sem láttam vizet, de a pázsitot öntözték (bocsi, de ez nagyon mély nyomot hagyott bennem) Frodó, most már kb. 10 kilóval nehezebb a régi súlyánál, mert iszonyatosan sovány volt, amikor hazahoztuk. Ő egy hatalmas bohóc, mindent nekünk kellett megtanítani neki, de ő iszonyatosan intelligens és imádnivaló. Kb. 11 hónapos volt amikor kihoztuk, most már egy NÉHA érett férfivá cseperedett. Imád labdázni, játszani a legjobb haverjával, kajálni, most már úszni is (az elején még a pocsolyákat is kerülgette), szereti a sört és a pezsgőt, és ami a legfontosabb nagyon boldog kutya.

Terveink szerint hamarosan családi házba költözünk a párommal és akkor legalább még egy kutyust kihozunk onnan...”

Hosszú, boldog életet kívánunk Frodónak és kedves Családjának, sok szeretettel :) 2006. 01. 06.