|
2004.
01. 14.
Isaac
végre gazdira talált! Köszönjük!!!
Eastike írta: Isaacért 2 hete jelentkezett egy hölgy, mert az interneten
olvasott róla és nagyon hasonlítottak a tulajdonságai régi kutyusára.
A hölgy eljött a fiával, megnézte és beleszeretett, pedig a mi kis
nyúlszívű oroszlánunk nem volt túl barátságos, sőt alig lehetett
előcsalogatni. Egy pár napon belül elvitték, el is kísértem őket:
lakásba került, de zöld környezetbe, sok rohangálási lehetőséggel,
járnak vele Szigetre, kirándulni, nyáron megy le Balcsira... Szóval
egy szava sem lehet. Annyira magabiztos lett, hogy a lakásba bemenő
idegenektől sem fél már, hanem vigyázó szemekkel figyeli, őrzi gazdáit.
Ez nekem mindent elárul :) Úgyhogy én nagyon boldog vagyok, hogy
így végződött ennek a csupaszív kutyusnak a sorsa. (2004. 03. 23.)
Korábbi
bejegyzések:
Több,
mint egy hónapja éreztem ismét azt, hogy itt az ideje ismét segíteni
valakin (már volt nálunk Illatos útról és elveszett blöki is vendégségben).
Ekkor láttuk meg Őt az EGYIK illatos lapon. Megmutattam a családnak,
majd egyhangúan mindenki beleegyezett az „akcióba”. Eredetileg
lányként volt feltüntetve (mi direkt leányzót szerettünk volna kihozni
öreg, morcos, fiú kutyink miatt), ami a telepen derült ki, hogy
fiú. Hát gondolkodóba estünk, hogy mitévők legyünk, majd úgy döntöttünk,
hogy megkérjük, hogy hozzák ki a ketrecből, hogy lássuk „milyen
fából faragták”. Ő már az elején furcsa volt, akármilyen kedvesen
szóltunk hozzá, meg sem mozdult, még egy farkcsóvát sem ejtett.
A gondozónak úgy kellett bemásznia a pad alá... végül nagy nehezen
a fejére került az öv - ami következtében már biztosak voltunk,
hogy agressziónak semmi nyoma sincs, mivel ott volt Ő beszorítva
a sarokba, látszólag félt és erre sem támadott... Szóval az Uraság
előmerészkedett, de nem akárhogy... a földön csúszott félelmében,
fülét- farkát behúzva, zavarodottan nézett körül, rólunk tudomást
sem véve. A reszkető kutya láttán lehetetlenség lett volna otthagyni.
Otthon végülis nem volt semmi gond, Öreg úr nyugodtan vette tudomásul
az új jövevényt. Családunk ilyenkor mindig nagy buzgalommal kezd
bele a megfelelő név megtalálásába: Ő valójában jégről kapta a nevét,
mivel az első napokban nagyon „jegesen” viselkedett, olyan
volt, mintha eddig semmilyen pozitív emberi hatás sem érte volna.
Semmilyen kedves szóra nem reagált, nem csóvált, csak idegesen,
nyüszögve járkált fel s alá a lakásban. Ez egy pár nap után megváltozott:
a testvéremet és engem teljesen elfogadott, átváltozott egy nyávogó
kiscicává, aki szeretet-kitöréseiben nyüszög, morog és dörgölőzik.
A család többi tagjával sokáig nem változott a kapcsolata: annyira
félt tőlük, hogy bemenekült, ha a folyosón el akartak menni mellette,
simogatás elől is kitért. Ez most 5(!) hét eltelte után változott
meg, most jutott el odáig, hogy nem menekül el , ha valaki közeledik
felé, bár a hirtelen, erős zajoktól még most is megijed. Iszonyú
intelligenciára és érzékenységre tett tanubizonyságot. Volt már
néhány kutya így vendégségben nálam, akiket „gyorstalpalón”
meg kellett tanítani a városi élet szabályaira. Állítom, hogy Ő
mínuszból indult (már a villamos, trolibusz látványa is futásra
kényszerítette eleinte), ma már rájuk sem hederít sőt, a kedvemért
föl is száll rájuk, pórázon tökéletesen közlekedik, lassan a lábhoz
vezényszót is elsajátítja, pórázon közlekedve járdánál megáll...
(tovább nem fojtatom) és mindezt csupán szeretetből, semmi jutalomfalat,
lekenyerezés:). Alapjában véve is szerencsénk volt vele, hisz nem
tudtuk milyen egyéniség költözik hozzánk, de végül jól sült el a
dolog hisz szobatisztának érdekes módon szobatiszta, más kutyikkal
teljesen barátságos volt, és megúszta egy kb. 1 hetes szopornyica
GYANÚS betegséggel.
Most ott tartunk, hogy nagyon kellene már egy gazdi, mivel az 5
hét, az 5 hét, egyre jobban beilleszkedik, befészkeli ide magát...
Szóval egy olyan gazdi lenne ideális neki, aki meg tudná érteni
ezt a kutyust, eleinte tudna hozzá alkalmazkodni, hisz valószínüleg
az új helyen is hasonlóan fogja kezdeni az életét (remélhetőleg
nem ugyanígy), bizalmatlan, félős lesz.
Ha valaki úgy érzi, hogy szívesen megosztaná életét ezzel a kis
szeretetbombával, az hívjon nyugodtan a 70-567-4838-as mobilon!
Eastike, 2004. 02. 23.
Eredeti
bejegyzés:
137K:
keverék, husky-sárhegyi? krémes-drappos-szürkés, kékszemű, középtermetű
* kan * Leadva
Fotó:
Eastike, 2004. 02. 23.
|
